Achát ásvány
Nevét első lelőhelyéről kapta, amely a szicilíai Achates (ma Dirillo) folyónál terült el.
Az achát értékesebb, mint a kalcedon, amiből származtatják.
Legtöbbször melafirok (mandulakő) üregeiben fordul elő.
A szétvágott és megcsiszolt achátok különösen jól mutatják a rétegek koncentrikus elrendeződését.
Színe és rajzolata sokféle, ezért megkülönböztetünk: botswanai, indiaachát, mohaachát, kék csipke és tűz achátokat.
A mohaachát növényszerű formájú, sötétzöld ásványzárványokat tartalmaz.
Néha fákra emlékeztető, dendrites elrendezésű vas-hidroxidok épülnek bele, amitől a színe rozsdavörös lesz. Ilyenkor térképachátról, mokkakőről vagy fakőről beszélünk.
A mangán-oxidokból álló fekete dendrittel behálózott köveket dendritachátnak nevezzük.
Az ásvány különböző kőzetek, főleg lávák üregeiben képződik.
Lelőhelyek: Brazília, Jemen, India, Mongólia, Uruguay, USA.
Az ásványok gyógyító hatásai több évezredes megfigyeléseken, hagyományokon alapszik, de tudományosan nincsenek alátámasztva.
A gyógyító kövek nem helyettesítik az orvosi gyógykezelést és az egészségügyi ellátást!
Adatok
| Jellemzők | |
| Forma | Chips |
| Szín | Zöld |
| Fűzőszál | Gumi |
| Méretek | |
| Hossz | 19.00 cm |
| Súly | 9.00 g - 15.00 g |
| Láncszem | 4 mm - 11 mm |
