Füstkvarc

Füstkvarc hatása, jelentése és ásvány jellemzői

Füstkvarc jelentése, név származása: 

A füstkvarc nevét füstös színéről kapta. Helytelenül füsttopáz néven is szokták említeni.

Füstkvarc ásvány jellemzői: 

A füstkvarc barnás színű kvarcváltozat.
Színváltozata igen sokféle. A sárgásbarnától a füstbarnán, füstszürkén keresztül egészen a feketés-barnáig terjed.
Egészen fekete kristályainak morion a neve. Ezek a kristályok átlátszatlanok, míg a többi színárnyalatú füstkvarc átlátszó, vagy áttetsző.
Az a kérdés, hogy színét mi okozza ellentmondások alapját képezi. Régebben úgy gondolták szerves vegyületek állhatnak az elszíneződés hátterében. Napjainkban egyesek szerint szabad szilícium-atomok, míg mások szerint szabad nátrium-atomok adják jellegzetes színét. Sokan viszont úgy vélekednek, hogy egész egyszerűen a természetben előforduló radioaktív sugárzás okozza az ásvány barnás színárnyalatát.
A füstkvarc kristályai általában karcsú hexagonális oszlopok.
Fenn-nőtt kristályok, méretük igen változatos. A centiméterestől a közel méteres termetig előfordulnak.
Színeloszlásuk viszonylag egyenletes, de a sötétebb és világosabb foltokkal tarkított változat is gyakori.

Története: 

A füstkvarcot régóta használják drágakőként és iparművészeti tárgyak, műtárgyak készítéséhez.
Első nagy lelőhelyei az Alpokban voltak.

Nagyapó hatalmas kristálya szintén az Alpok kristálybarlangjából került elő1868-ban.

Ma a Magyar Természettudományi Múzeumban lehet megcsodálni ezt a 69 cm magas, 133,5 kg súlyú gyönyörű kristályt.

A bécsi Művészettörténeti Múzeum szintén őriz egy 44 cm magas vázát, mely egyetlen hatalmas füstkvarcból készült és Ferdinánd főherceg kapta ajándékba IX. Károly francia királytól.

A reneszánsz korból számos váza, serleg és egyéb iparművészeti tárgy került elő, melyek mind alpesi füstkvarcból készültek és múzeumokban kerültek bemutatásra.

Ma a legtöbb füstkvarc Madagaszkár szigetéről származik. Ezek között gyakoriak a rutil-zárványos példányok.

A leggyönyörűbb rutil-zárványos kristályok azonban Brazíliából kerülnek elő hegyikristályok kíséretében. Ezekben az ásványokban gyakran 15-20 cm-es rutilszálak is megtalálhatók.

Nagy mennyiségű füstkvarc kerül elő az Urál-hegység pegmatit üregeiből. Ezeket a kristályokat hamuba ágyazva, vagy kenyérbe sütve hevítik, hogy szép sárga színűvé változzanak.

Magyarországon a legszebb példányok Telkibánya teléreiből kerültek elő.
A füstkvarcot az ékszeripar mellett hasznosítják az üveggyártásban és a kerámiaiparban.

Piro- és piezoelektromos tulajdonságát felhasználva általánosan elterjed a műszeripar és óraipar területén is.

Régi legenda: 

Az angol-skót háborúk idején a skót harcosoknak volt egy amulettjük, melyet mindig magukkal vittek a csatákba. Ez az amulett drágakővel díszített bross volt. Ezüst foglalatokba kedvelt ásványként füstkvarcot vagy citrint foglaltak bele. Az amulett több célt is szolgált. Egyrészt oltalmazta viselőjét a harcokban, másrészt a skótok vállára erősített nehéz gyapjúkendőt tartotta. Ha a viselője mégis elesett, az amulett szerepe még nem ért véget. Aki megtalálta a holttestet kötelessége volt a halottat tisztességesen eltemetni. Ezáltal a bross az ő tulajdona lett.

Füstkvarc tulajdonságai

Ásványrendszer: