Achát ásvány
Nevét első lelőhelyéről kapta, amely a szicilíai Achates (ma Dirillo) folyónál terült el.
Az achát értékesebb, mint a kalcedon, amiből származtatják.
Legtöbbször melafirok (mandulakő) üregeiben fordul elő.
A szétvágott és megcsiszolt achátok különösen jól mutatják a rétegek koncentrikus elrendeződését.
Színe és rajzolata sokféle, ezért megkülönböztetünk: botswanai, indiaachát, mohaachát, kék csipke és tűz achátokat.
A mohaachát növényszerű formájú, sötétzöld ásványzárványokat tartalmaz.
Néha fákra emlékeztető, dendrites elrendezésű vas-hidroxidok épülnek bele, amitől a színe rozsdavörös lesz. Ilyenkor térképachátról, mokkakőről vagy fakőről beszélünk.
A mangán-oxidokból álló fekete dendrittel behálózott köveket dendritachátnak nevezzük.
Az ásvány különböző kőzetek, főleg lávák üregeiben képződik.
Lelőhelyek: Brazília, Jemen, India, Mongólia, Uruguay, USA.
Fánk formájú mohaachát medál
Nagy fánk medál, mohaachát ásványból csiszolva.
Nem a szokásos 3 cm átmérőjű, hanem 5,4 cm-es nagyságú, nagyobb fánk forma.
A képen látható mohaachát ásvány fánk medált kapja meg a vásárló!
Az ásványok gyógyító hatásai több évezredes megfigyeléseken, hagyományokon alapszik, de tudományosan nincsenek alátámasztva.
A gyógyító kövek nem helyettesítik az orvosi gyógykezelést és az egészségügyi ellátást!
Adatok
Jellemzők | |
Forma | Kör |
Szín | Zöld - Kékesszürke |
Méretek | |
Hossz | 5.40 cm |
Magasság | 0.40 cm |
Súly | 21.80 g |